Blogolj!

Véget érhet az egyetemi sportolók diszkriminációja az Egyesült Államokban

Dorogi László

A lavinát Kalifornia állam indította el, az egyetemi sportéletet felügyelő NCAA szervezetnek pedig lépnie kellett. Az egyetemi sportolók korábban az ösztöndíjon kívül semmilyen bevételre nem tehettek szert legálisan, miközben hallgatótársaik még munkát is vállalhattak tanulmányaik mellett.

Fotó: ncaa.com

Ha azt állítjuk, hogy az egyetemi sportolók helyzete finoman fogalmazva is rabszolgastátuszú (volt eddig) az Egyesült Államokban, nem túlzunk. Az egyetemi sportéletet felügyelő NCAA szervezet a 2017-es pénzügyi évben átlépte az egymilliárd dolláros bevételt, amivel új bevételi rekordot döntött. Az egyébként hivatalosan non-profit szervezetként nyilvántartott, 1200 campust tömörítő egyesülés bevételének legnagyobb részét a televíziós közvetítések adják, de a játékosok nevével ellátott merch and dice cuccok eladásából is szép summát kaszálnak, nem is beszélve a teltházas, sokszor százezres tömegeket megmozgató mérkőzések jegybevételéről. Laikusként azt gondolhatnánk, hogy ebből a brutális összegből a profitot termelő főszereplők, tehát a sportolók is részesülnek, ám ezzel hatalmasat tévednénk.

Az amerikai egyetemek sportolókhoz való viszonya rémesen egyszerű (és együgyű): az iskolák - ilyen-olyan, zömében illegális módszerrel - igyekeznek magukhoz csábítani az ország legtehetségesebb középiskolai játékosait - legyen szó amerikai futballról, kosárlabdáról, lacrosse-ról, vagy épen úszásról -, teljes, vagy részleges ösztöndíjat kínálnak nekik, cserébe pedig csupán annyit várnak el, hogy "dögöljenek meg" az egyetemért az edzéseken és a mérkőzéseken. Ezért cserébe fizetést nem adnak, ugyanis az NCAA felfogása szerint az ösztöndíjasok elsősorban diákok és csak másodsorban sportolók. Ez még úgy ahogy rendben is volna, csakhogy ezek a diákok semmilyen más formában nem kereshetnek - legálisan - pénzt, holott iszonyatos összegeket termelnek tehetségükkel az alma materjüknek, nem mellesleg rengeteg időt és energiát fektetnek abba, hogy minél jobbak legyenek, ami gyakran a tanulmányi eredményekre is hatással van. Nem éppen fair hozzáállás. Különösen akkor nem, ha hozzátesszük, minden más egyetemi hallgatónak - értsd, nem sportolónak - lehetősége van egyrészt munkát vállalnia a tanulmányai mellett, másrészt bevételt szereznie saját képmása és arcképe után.

Az, hogy egy egyetemista jogosult képmása és arcképe után pénzt keresni, nem jelent mást, mint azt, hogy nyugodt szívvel elindíthat egy YouTube-csatornát, elvállalhat különböző fizetett tartalmakat a közösségi médiában, vállalhat szerepet reklámfilmben, vagy éppen képviselhet sportszer- és divatmárkát. Az NCAA brutálisan szigorú - már-már zéró tolerancia elvű - szabályozása miatt Donald De La Haye-t, a Közép-Floridai Egyetem amerikai futballistáját korábban azért fosztották meg ösztöndíjától, mert nem volt hajlandó lemondani jól menő YouTube-csatornájáról. Miért? Mivel a játékos a videómegtekintések után pénzhez jutott, az NCAA-verdikt alapján ezzel illegálisan használta fel tehetségét pénzkereseti célra. Abszurd, nem? Kétségtelen tény, hogy az amerikai egyetemek tandíja nem piskóta - tehát egy ösztöndíj átvállalása nem olyan kis dolog -, azért mégis érezni a dologban "némi" visszásságot.

Kalifornia döntött, változást akar

A hét elején Gavin Newsom, Kalifornia állam kormányzója törvényi erőre helyezte azt a javaslatot, miszerint az állam egyetemein sportoló hallgatók is

jogosultak lesznek 2023-tól képmásuk és arcképük után bevételt szerezni, ezzel pedig komoly nyomást helyezett az NCAA-re.

A nyilvánosságra került információk szerint ezzel párhuzamosan más államok is gőzerővel kezdtek el hasonló törvénytervezetek megírásán dolgozni, erre pedig már az NCAA-nek is lépnie kellett.

Zion Williamson eljutott a profik közé, az NBA-ben szereplő New Orleans Pelicans draftolta. (Fotó: Bleacher Report)

A szervezet kormányzói tanácsa szerdán hivatalosan is bejelentette, 2021 januárjától az egyetemi sportolók is legálisan kereshetnek pénzt. Mindez azt jelenti, hogy az amatőr sportolói státuszukat megőrző hallgatók továbbra sem kapnak fizetést "munkáltatójuktól", viszont a jövőben köthetnek szponzori szerződéseket, vagy a fent említett módokon bevételhez juthatnak és nem fordulhatnak elő többé olyan abszurd esetek, mint hogy megbüntetnek egy játékost azért, mert az egyetemi campus egyik nyilvános csapjáról visz vizet a kocsimosáshoz, vagy hogy megbüntetnek egy komplett amerikai futball-csapatot azért, mert a játékosok az előírt adagnál több tésztát fogyasztottak el a menzán.

Az NCAA és az egyetemek korábban azzal érveltek a törvénymódosítás ellen, hogy a diákoknak éppen elég komoly "fizetést" biztosít az, hogy átvállalják tőlük a tandíjuk költségeit és ha majd profi sportolókká válnak, amúgy is degeszre keresik magukat. Csakhogy az egyetemi ösztöndíjas sportolók alig két százalékából válik profi...

Stewart Mandel, egyetemi amerikaifutball-szakíró a törvénnyel kapcsolatban a következőt írta Twitterén:

"A mostani törvény sem arról szól, hogy fizetést kapnak a játékosok azért, mert sportolnak, hanem arról, hogy ha ezt jól csinálják, akkor az azzal szerzett hírnevükön ne csak az egyetem, hanem a játékos is meggazdagodjon."

Szóval a diákok sportteljesítménye egyelőre csak akkor ér valamit számukra pénzügyileg, ha el is tudják adni azt egy reklám formájában, vagy később be tudnak kerülni a profi ligák valamelyikébe. A pénzügyi diszkrimináció felszámolása tehát kétségtelenül elkezdődött, de azért hosszú még az út az elképesztő teljesítmény valós értékű honoráriumáig.

Címkék: egyetemi sport, NCAA
https://amerikaisportok.blogstar.hu/./pages/amerikaisportok/contents/blog/85294/pics/lead_800x600.jpg
egyetemi sport,NCAA
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?